„Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.”
Radnóti ekképpen ír az érintés erejéről Két karodban című versében – olyan gyengédséggel, hogy ölelését szinte bőrünkön érezzük.
Harlow a 40-es, 50-es években végzett majomkísérleteivel mutatott rá az érintés fontosságára: a makákókölykök túlnyomórészt a szőrrel borított pótanyán töltötték az idejüket, még ha a drótból készült pótanyánál is volt a táplálék. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az anya-gyermek kapcsolat jóval több puszta táplálásnál, az „érintés biztonsága” az, ami a pszichológiai fejlődéseben és lelki egészség szempontjából a leglényegesebb.
Részben ennek a kísérletnek hatására alakította ki Bowlby a kötődéselméletét. A magyar származású Spitz is azt figyelte meg, hogy a családban, a börtönbölcsődében, illetve árvaházakban cseperedő csecsemők eltérően fejlődnek: az árvák esetében nagyfokú lemaradás volt tapasztalható egy év alatt. A gyermekek anya, vagyis elsődleges kötődés hiányában, a testi és érzelmi romlás jeleit egyaránt mutatták. De az érintés nem csak gyermekkorban fontos, szeretetteljes kapcsolatokban is jelentős annak minősége és mennyisége.
A pozitív érintés oldja a feszültséget, enyhíti a fájdalmakat, segíti a gyógyulást és ellenállóbbá tesz a betegségekkel szemben.
Az Érintés Fesztiválra készült felmérésünkben azt vizsgáltuk, hogy a részvevőknek milyen a viszonyuk az érintéssel és az milyen kapcsolatban áll az egészségükkel, elégedettségükkel. Emellett a személyiségvonások összefüggéseit is elemeztük az érintés különböző aspektusaival. A 99 elemből álló kérdőívben 5 demográfiai kérdés mellett 1 vonatkozott a szubjektív egészségi állapotra, 4 az élettel való elégedettségre, 30 a személyiségvonásokra, 57 az érintésre vonatkozó tapasztalatokra és hozzáállásra, 2 pedig a jelenlegi kapcsolat hosszúságára és a kapcsolattal való elégedettségre. A személyiségvonásokat egy 30 ellentétpárból álló tulajdonságsor mérte a ma legelfogadottabb öt faktor mentén, melyek az extraverzió, a barátságosság, a lelkiismeretesség, a neuroticitás (érzelmi labilitás) és a nyitottság a tapasztalatokra. Az érintésre vonatkozó tapasztalatokat és hozzáállást egy olyan állítássor segítségével vizsgáltuk, ahol hat alskála mérte a családi és baráti érintéseket, a jelenlegi intim érintéseket, a gyerekkori érintéseket, az öngondoskodás mértékét, illetve a hozzáállást az intim, továbbá az ismeretlen érintésekhez.
Az online kérdőívet 2018 december vége és 2019 január vége között 300 felnőtt töltötte ki anonim módon.
Ekkora elemszám elegendő ahhoz, hogy megbízható statisztikai eredményt kapjunk. A kitöltők háromnegyede nő, egynegyede férfi volt – ez az arány érdekes módon számtalan pszichológiai felmérésben megjelenik. A legfiatalabb kitöltő 18, a legidősebb 80 éves, az átlagéletkor 40 év. A válaszadók több mint fele világvárosban él, valószínűleg Budapesten, 12% nagyvárosban, 14-14% középvárosban és kisvárosban, 8% pedig faluban. A kitöltők közel 30-30%-a egyedül él vagy két fős háztartásban, egyharmada 3-4 fős családban, és 10% 5 fő feletti közösségben. A résztvevők majdnem kétharmada diplomás, további 15% felsőfokú végzettségű, 20% érettségizett, 5% pedig szakképzett. Ezeket a statisztikai adatokat azért érdemes ismerni, mert megadják a felmérés korlátait is. Látható, hogy a mintában a világvárosi, 1-2 fős háztartásban élő diplomás nők túl vannak reprezentálva, tehát az eredmények leginkább rájuk lesznek jellemzőek.
A legtöbb résztvevő jónak ítélte meg saját egészségét, többnyire elégedettek az életükkel. A személyiségvonásokat illetően az átlag inkább extravertált: társaságkedvelők, aktívak, bőbeszédűek, vidám természetűek és energikusak. De nagyon szórtak a pontszámok, épp úgy, mint a neuroticitás esetében,
a 300 kitöltőből vannak érzelmileg egészen stabil, nyugodt, kiegyensúlyozott személyek, de hasonlóképpen nagy számban szorongó, aggódó és bizonytalan egyének is.
A barátságosság, nyitottság és lelkiismeretesség esetében is a többség magasabb pontszámokat kapott, így rájuk jellemző, hogy megértőek, elfogadóak, szeretetteljesek, mindemellett megbízhatóak, kitartóak, céltudatosak, valamint toleránsak a különféle értékek iránt, kreatívabbak, szívesen kipróbálnak új tevékenységeket.
Mint korábban említettem az érintésre vonatkozó tapasztalatok és hozzáállás hat alskálából áll. Ebből nézzük elsőként a családi és baráti érintések eredményeit. A legtöbben magasabb pontszámot kaptak, tehát az ölelések, puszival való köszöntések jelen vannak a családi és baráti kapcsolatikban. Az élettel való elégedettséggel és a szubjektív egészséggel szoros kapcsolatban áll, ennél már csak a jelenlegi intim értintés áll erősebb kapcsolatban velük. Ez azt jelenti, hogy a családtagjainktól, barátainktól kapott érintések nagyban hozzájárulnak a szubjektív jóllétünkhöz. Személyiségvonások közül a barátságossággal áll legszorosabb kapcsolatban, tehát a gondoskodó, elfogadó emberek több érintést adnak és kapnak szeretteiktől. Erős fordított összefüggés rajzolódott ki a neuroticitással:
érzelmileg stabilabbnak, nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak vallották magukat azok, akiknek a baráti és családi kapcsolataikban az érintés fokozottabban megjelenik.
Megvizsgáltam az alskálák közötti összefüggéseket is. Érdekes módon legszorosabb kapcsolatot az ismeretlen érintéssel való hozzáálláshoz kaptam: kellemesebben veszik idegenek érintését azok, akiknek sok érintéssel találkoznak a családjukban vagy barátaik körében. Ők azok továbbá, akik a legpozitívabban állnak az intim érintésekhez is, illetve gyermekkori érintéseikre is jó szívvel gondolnak vissza.
A következő alskála a jelenlegi intim érintések tapasztalata. Nagyon vegyes pontszámokat kaptak a válaszadók. Ez az alskála mutatott a legszorosabb kapcsolatot az élettel való elégedettséggel, illetve a szubjektív egészséggel is. Tehát az, hogy az intimitás jelen van-e életünkben most, az igen erősen befolyásolja azt, hogy milyennek értékeljük életünket és az egészségünket – rajtunk van-e az a bizonyos rózsaszín szemüveg vagy inkább szürkében látjuk a világunk.
Akik életében jelen van az intimitás, érzelmileg stabilabbnak és kiegyensúlyozottabbnak vallották magukat.
Ők azok továbbá, akik inkább szociálisabbak, aktívabbak és energikusak. Valamint az ő hozzáállásuk nagyon pozitív az intim érintésekhez. A gyermekkori érintésekkel van legkevésbé összefüggésben, tehát az, hogy gyermekkorunkban mennyi pozitív élményről számolunk be, nincs kapcsolatban azzal, hogy jelenleg mennyi intim érintést kapunk.
A gyermekkori érintések a jelenlegi szubjektív jóllétünkkel nagyon gyenge kapcsolatban áll, gyakorlatilag nincs köztük összefüggés:
az, hogy mennyire vagyunk most elégedettek az életünkkel és az egészségünkkel a gyermekkori érintések szinte nem befolyásolják.
Ehhez hozzá kell tegyem, hogy mintámban egészséges felnőtt emberek véleménye rajzolódik ki, akik egészen vegyes tapasztalatokról számoltak be. A személyiségvonásokkal igen gyenge kapcsolatokat mutat, az extraverziót és fordítottan a neuroticitást nagyon enyhén befolyásolja – tehát társaságkedvelőbbek, illetve érzelmileg stabilabbak inkább pozitívabb gyermekkori érintésekről számoltak be. A többi alskála közül a családi és baráti érintésekkel áll a legszorosabb kapcsolatban – ami persze nem meglepő, hisz gyermekkorunk érintéseit a családunktól kaptuk, akikkel most is hasonló szokásokat tarthatunk fenn.
A hozzáállás az intim érintésekhez, annyiban különbözik a jelenlegi intim érintések alskálától, hogy ez általánosságban az bensőséges érintésekhez való viszonyunkat fejezi ki. A két skála értékei erőteljesen különbözhetnek, ha az egyén életében jelenleg nincs intim kapcsolat – pusztán a vágy iránta. A megkérdezettek ebben az alskálában értettek leginkább egyet, a legtöbben a legmagasabb pontot kapták,
tehát szinte mindannyian imádjuk a gyengéd érintéseket, cirógatást, vágyunk a testi gyengédségre.
A családi és baráti, valamint a jelenlegi intim érintések után ez befolyásolja leginkább az élettel való elégedettségünket és egészségünk megítélését. A neuroticitással erősebb negatív kapcsolatot mutat, azaz az érzelmileg kiegyensúlyozottabb emberek pozitívabban viszonyulnak a testi gyengédséghez. Az alskálák közül a családi és baráti, illetve a jelenlegi intim érintésekkel ugyanolyan erős összefüggést mutat. Tehát, ha sok érintést kapunk a családunktól, barátainktól, intim partnerünktől, akkor a gyengéd érintésekhez való viszonyunk is pozitívabb.
Az utolsó előtti alskála az idegenektől kapott érintésekhez való viszonyulást mutatja be. A megkérdezettek nagyon vegyesen álltak ehhez az érintéshez. A szubjektív jólléttel csak nagyon enyhe pozitív kapcsolatot mutat, gyakorlatilag sem az élettel való elégedettségünket, sem az egészségünk megítélését nem befolyásolja. A személyiségvonások közül az extraverzióval és a barátságossággal áll szorosabb kapcsolatban:
a szociálisabb, közvetlenebb emberek komfortosabban érzik magukat, amikor idegenek érintik meg őket.
És amint már korábban említettem, nagyon erős az összefüggés a családi és baráti érintések alskálával – tehát ha a családi és baráti környezetben sok az érintés, akkor az ismeretlenek érintését is kellemesebben ítéljük meg.
Végül az utolsó alskála az öngondoskodáshoz való hozzáállásról ad információt, erre is egészen változatos pontszámokat kaptak a résztvevők. A szubjektív jólléttel gyenge kapcsolatot mutat, bár erősebbet, mint az előbbiekben bemutatott az ismeretlenek érintéséhez való hozzáállást.
Tehát akik többet törődnek testük kényeztetésével elégedettebbek életükkel és egészségükkel.
Vagy fordítva! Az elégedetlenebb emberek kevesebbet foglalkoznak testük ápolásával. A személyiségvonásokkal csak nagyon gyenge kapcsolatokat mutat, de ezek közül a legerősebbet az extraverzióval. A társaságkedvelő, aktív emberek valamivel többet törődnek testükkel. Érdekes módon a gyermekkori érintésekkel áll legszorosabb kapcsolatban, majd a családi és baráti érintésekkel. Tehát azok,
akik gyerekkorukban vagy jelenleg a családjuktól és barátaiktól több érintésben részesülnek, gondoskodóbbak önmagukat illetően is.
Vizsgáltuk a párkapcsolatok hosszúságát, illetve a párkapcsolattal való elégedettséget is. A felmérésünkben a résztvevők egyharmada nem él párkapcsolatban, emiatt ezek a válaszok a 200 párkapcsolatban élő megkérdezettől származnak. (Az egyedülállóknál a párkapcsolatban élők enyhén elégedettebbek az életükkel.) A párkapcsolat hosszúsága nem áll szoros viszonyban sem az érintés alskáláival, sem a szubjektív jólléttel – mindössze egy nagyon gyenge kapcsolat mutatható ki az élettel való elégedettséggel, tehát a hosszabb párkapcsolatban élők enyhén elégedettebbnek vallották magukat. Ezzel szemben a párkapcsolat megítélése szorosabb összefüggést mutat a szubjektív jólléttel: azok, akik elégedettebbek a párkapcsolatukkal egészségüket jobbnak ítélték, illetve nagyon erősen befolyásolja az élettel való elégedettséget! Tehát, ha jó a párkapcsolatom, akkor az életemmel általánosságban is elégedett vagyok. A párkapcsolat megítélése az érintés alskáláival nagyon gyenge összefüggéseket mutat – kivéve egyet, ami pedig kiemelkedően erőteljes, a legerősebb az összes eddig bemutatott összefüggés közül! Ez pedig nem más, mint a jelenlegi intim érintés.
Azok, akik több gyengéd érintésben részesülnek intim partnerükkel, sokkal elégedettebbek a párkapcsolatukkal.
És akkor néhány útravaló gondolat.
Mindannyian nagyon vágyunk testi gyengédségre. A családi és baráti kapcsolatokban kapott érintések jelentősen befolyásolják az élettel való elégedettségünk, illetve a komfortérzetünk ismeretlenek érintésekor.
A családi és baráti szokásainkra mi is hatással vagyunk, ezért érdemes úgy alakítani őket, hogy a testi érintés is helyet kapjon.
A gyermekkori érintések kevésbé befolyásolják jelenlegi szubjektív jóllétünket, leginkább a családi érintésekkel és öngondoskodással állnak összefüggésben. Ami elsődlegesen meghatározza az élettel való elégedettségünk, az a párkapcsolattal való elégedettségünk, ami pedig a partnerrel megteremtett intim érintésektől függ!
Az érintés kölcsönös – így rajtunk múlik. És ezen pedig önmagunk és társunk jólléte…
„Két karommal átölellek s nem félek.”
Írta: dr. Balázs Bernadett, viselkedéselemző
Képek forrása:
- Első kép: Michelangelo Buonarroti a Sixtus-kápolnban található mennyezetfreskójának „Ádám teremtése” című alkotásából- Wikipédia
- Harry Harlow majomkísérletei – LIFE, www.psychologicalscience.org
- illusztrációk – unsplash.com
